Elsőnek lenni, elsőnek maradni

2021. november 18.

Elsőnek lenni ugyan kivételes dolog, de nem mindenki számára annyira fontos, mint nálunk. Az olimpia ideje alatt sem arra volt a legtöbb ember kíváncsi, van-e érmesünk, hanem arra, aranyunk van-e. A tudományban, kutatásban is törekszünk a kiválóságra, elsőségre, már csak azért is, mert a kutatáshoz nélkülözhetetlen anyagi feltételek megszerzése másképp nem is lehetséges.

A Pécsi Tudományegyetem honlapján olvasható rektori köszöntőt is egy elsőséggel kezdi Dr Miseta Attila: "Magyarországon először Pécsett kezdeményezte egyetem létrehozását Nagy Lajos király 1367-ben."
Igaz, rögtön folytatja is a jelennel: "Mára a Pécsi Tudományegyetem az ország egyik legnevesebb intézménye, ahol tíz karon zajlik magas színvonalú, a felsőoktatás teljes spektrumát átfogó képzés."
Mert abból, ha valami vagy valaki valamikor első volt, ma nemigen lehet megélni. Úgy tűnik azonban, Pécsett ennek a nagy kihívásnak is igyekeznek megfelelni.

Erre mutat a 2012-ben közel 200 kutatóval létrehozott Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK), és az is, hogy 2020-ban épp ezen az egyetemen adták át az első nemzeti laboratóriumokat.

Helyes Zsuzsanna (HZS) akadémikus, a Szentágothai János Kutatóközpont volt tudományos titkára, három éve pedig elnöke, egy intézetünkkel összemérhető nagyságú intézetet irányít a kutatóközpont három tanácsadó testületének és az egyetem vezetésének támogatásával.
Az első évtized végére összegyűlt tapasztalatokról és tervekről beszélgettünk vele és Dr. Gyenesei Attilával, (GYA) az SzKK központi laboratóriumainak (Core Facility: CF) koordinátorával és egyik kutatócsoport vezetőjével.

- Hogyan lehetne röviden jellemezni az SZKK-t, mely "állam az államban", egy nagy egyetemen belül, viszonylagosan mégis tőle függetlenül működik?

HZS
- Az SzKK különleges hely. Élettudományi és orvosbiológiai fókuszú, multidiszciplináris kutatásokra alkalmas speciális szervezet. Kiemelt célja, hogy a nemzetközi szintű kutatómunka mellett törekszik az eredményesség és láthatóság növelésére és a kutatások hasznosíthatóságának, piacra vitelének biztosítására is. Az innovációs tevékenység támogatása pedig már az alapkő letételekor is az egyik fő célkitűzés volt.

- Egy tudományegyetem esetében ez eddig valóban nem volt jellemző. Mi az, amire leginkább szükség van ahhoz, hogy ez meg is valósuljon?

- Egy dolog nem is elég. Elengedhetetlen az intenzív részvétel a nemzetközi és hazai tudományos életben, a láthatóságot segítő célirányos kommunikáció, és a pályázati források mellett üzleti, nonprofit finanszírozási lehetőségek igénybevétele is. Szükség van a nyitottságra és kezdeményező készségre a piaci szereplők felé, és nem maradhat el újabb ipari-üzleti együttműködések kialakítása és kiaknázása sem. Természetesen a működés átlátható és hatékony is kell legyen, tehát mindehhez szükséges az innovációs folyamatok figyelemmel kísérése, menedzselése házon belül, a lehető legszorosabb együttműködésben az itt folyó kutatómunkával.
Mindezeket a szempontokat figyelembe véve terveztük meg és frissítjük rendszeresen honlapunkat, és ezt a célt szolgálják központi laboratóriumaink is, melyekből ma már nyolc működik.

A hallott feladatoknak puszta megértése sem egyszerű, megvalósítása pedig valóban csak egy hatékonyan együtt dolgozó, professzionális csapattal lehetséges. Erről Dr. Gyenesi Attila tudhatja a legtöbbet.

- Az SZKK honlapja ugyan sok információt tartalmaz a központi laboratóriumokkal kapcsolatban, de azt nem, hol lehet egy központi egység létrehozásához segítséget, tapasztalatot szerezni?

GYA:
- Számomra az a tapasztalat volt meghatározó, amit skóciai, svájci, finnországi és bécsi kutatóhelyeken töltött éveim alatt szereztem. Az ottani kutatóintézetekben korán világossá vált, hogy a hatékonyság, az eredményesség és a költségek optimalizálása akkor biztosítható, ha nem szétaprózott kutatási infrastruktúrát működtetnek, hanem a céloknak megfelelően osztják el (allokálják) a műszereket és az erőforrásokat. Így az intézmény fejlődésének szerves része volt saját központi kutatástámogató létesítményeik, angol kifejezéssel a Core Facility rendszer kiépítése. Ezt a sikert, ezt az eredményező szemléletet nem volt nehéz elsajátítani. Jóféle kihívás egy jól működő gyakorlatot hazai környezetben is megvalósítani.

- A fejlesztés hogyan illeszkedik az Egyetem és a Kutatóközpont céljaihoz működésébe?

- Az SzKK idén elkészített 2021-2026 időszakra vonatkozó stratégiája része a PTE IFT (Intézményfejlesztési Terv) dokumentumának, és kiemelten hangsúlyos szerepe van az egyetemi K+F+I célkitűzéseinek megvalósításában. Az intézmény célul tűzte ki az SzKK 2.0 modell kialakítását is. A szempontok a külföldön láthatókhoz hasonlóak, és bár az adottságok természetesen különbözők, nálunk ugyanúgy érvényesül a kutatási infrastruktúra működésével és működtetésével kapcsolatban az eredményességre és hatékonyságra való törekvés.

- Melyik központi laboratóriumra lett a leghamarabb szükség?

- Az SzKK-ban eredetileg csak az állatház állt minden kutatócsoport rendelkezésére. A vezetőség 2016-os döntése eredménye-képpen azonban elkezdődött az akkori műszerpark hatékony kihasználása, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, és a kutatócsoportok széles rétege ismerhette meg a rendelkezésre álló lehetőségeket. Kétezer-tizenhét januárjától pedig nem is egy, de három ilyen kutatást támogató laboratórium (Core Facility: CF) a Nano-Bio-Imaging, Molekuláris Biológia és a Kisállat Képalkotás kezdhette meg működését.

- Milyen feladatokat kellett elvégezni ill. szem előtt tartani a megvalósítás során?

- Meg kellett határoznunk a CF-ek szakmai és infrastrukturális tartalmát, a működési folyamatokat, kialakítani a szolgáltatási portfóliót, külső partnereink felé pdig növelni a műszerpark láthatóságát. A továbbiakban még 5 CF-et sikerült kialakítani, így az SzKK-ban jelenleg nyolc ilyen egység működik.

- Milyen a kihasználtságuk?

- A statisztikák szerint dinamikusan növekvő. Az elmúlt másfél évben az itt, vagy részben itt elért új eredmények több mint 150, többségében Q1 és D1-es tudományos közleményben jelentek meg, és sikerként könyvelhetjük el a központi egységek és kutatási kollaborációt/szolgáltatást megrendelő cégek vezetői között létrejött 120 együttműködési megállapodást, valamint a több piaci partnerrel is aláírt K+F szerződéseket is.

- Mi fedezi a működtetési költségeket?

- Magyarországon jelenleg az a jellemző, hogy a CF-ek működtetéséhez szükséges erőforrásokat nagyrészt hazai és európai uniós pályázatokból fedezik, mivel ezek a létesítmények célzott központi támogatásban nem részesülnek. Emiatt aztán működésük csak rövid időre biztosított, és sajnos más feladatok megvalósításától vonja el a forrásokat. Az eddig elért sikerek alapján azonban bízunk abban, hogy sikerül rendszerünket saját lábra állítani, és saját, dedikált forrást biztosítani a CF laboratóriumoknak. Jelenleg ezen dolgozunk, együttműködve az egyetem vezetésével.

- Mennyire befolyásolja egy ilyen egység, a benne elérhető nagyműszer vagy szolgáltatás megléte, illetve hiánya pályázatok, projektek tervezését?

- Nem is kissé. A CF-k egyik legnagyobb előnye, hogy pontosan lehet látni, melyek azok a műszerek és szolgáltatások, amelyek szakértői segítség mellett azonnal és költséghatékonyan elérhetők, így a segítségükkel megtakarított pénzt is a kísérletekre lehet fordítani.

- Mennyire lehet egy központi laboratórium létrehozásában, fenntartásában ipari-üzleti együttműködéseket igénybe venni?

- A mi rendszerünk úgy lett kialakítva, és a működését és igénybevételét szabályozó eljárásrendben (SzMSz) is úgy szerepel, hogy az egyetemi, illetve akadémiai partnerek mellett nyitott legyen a piaci szereplőkkel való együttműködésre. Ennek eredménye az eddig megkötött nyolc K+F+I megállapodás is. Egyes cégekkel még közös kutatási, szolgáltatási portfoliót is sikerült kialakítanunk. Ilyen például a Genomika és Bioinformatika CF, amely egyik piaci szereplővel közösen fejleszt műszerparkot.
Az igények arra utalnak, hogy hasonlóra a jövőben szinte valamennyi CF-nek lesz majd lehetősége.

- Az is cél, hogy a cégek mellett egyetemekkel, intézetekkel is kialakuljanak együttműködések?

- Ez a kezdetektől célunk volt, és már eddig is nagyon sok együttműködést eredményezett, ezzel más egyetemen dolgozó kutatókat is hozzásegítve kutatási céljaik gyors és költséghatékonyabb eléréséhez.
A KOKI-ból is több csoporttal volt és van az SzKK-nak, kiemelten Helyes Zsuzsanna csoportjának sikeres, nagy presztízsű folyóiratokban közölt cikkeket eredményező együttműködése.
De erről inkább Sperlágh Beátát, Dénes Ádámot, Fekete Csabát kellene megkérdezni!