A zene, Pat Metheny és a San Diego-i SfN konferencia

2018. november 9.
Semmi csodálkoznivaló nincs sem azon, hogy a világ leglátogatottabb idegtudományi konferenciájának nyitó előadására immár sok éve világhírű de nem idegtudós vendéget hívnak meg, sem azon, hogy a meghívást nem csak filmsztárok /pl. Christopher Reeve, Glenn Close/ de olyan nagy egyéniségek is, mint a tibeti láma, elfogadják. A résztvevők mind jól tudják, hogy szükségük van a társadalom támogatására, úgymond "tartoznak" az adófizetőknek azzal, hogy közérthetővé és amennyire lehet, vonzóvá is teszik azt, amire támogatásukat kérik.

A mostani, San Diego-ban rendezett SfN konferenciának az idegtudomány és az iránta érdeklődő közönség kapcsolatát elősegítő előadásának témája igazán vonzó volt: Zene és agy. Meghívott vendégük pedig - ahogy koncertplakátokon írnák, "sztárvendégük" - pedig korunk dzsessz muzsikájának egyik legnevesebbje, legnagyobb egyénisége, Pat Metheny. Aki sosem hallotta volna meg gitározni, az is elhihette mindenféle papírról/képernyőről való olvasás nélkül tartott bevezető előadása után, hogy nem csak gitárral a kezében tud ezreket elvarázsolni. Közvetlenül, de nagyon is megfontoltan, igazi profi módjára beszélt. Úgy tűnt, élvezi a kihívást, a másféle feladatot. Megtudtuk, mi segíti, hogy elképesztően sűrű előadói programja során, mikor napról napra, estéről estére más közönség előtt kell rögtönöznie, az segíti, hogy minden zavaró körülményt kizárjon, játékában viszont az adott pillanat élményei és a múlt tapasztalatai is megjelenhessenek: az, hogy mindig az adott pillanatra fókuszál.
Életének eseményei valamiképpen mindig összefüggésben voltak-vannak a zenével. Ha emlékezik, a zene mindig ott van valahol. Igaz, ami egy utcai járókelő számára csupán zaj, számára az is valamiféle zenét jelenthetett. Sosem beszélt többről, mint amit tudott, tapasztalt, így cseppet sem feszélyezte, hogy elismert idegtudósokkal beszélget a színpadon. És az, hogy nagyon sok mindent ismer az előadóművészet területén kívül is, egyértelmű volt. Rögtönzött, elegánsan, ahogy több mint negyven éve teszi a színpadon. Élmény volt hallgatni.

Minden magyarnak illenék ismerni Kodály Zoltán gondolatait a zene, zenei nevelés fontosságáról. Aki csak hallott is széleskörű műveltségéről, nyelvekben való jártasságáról, tudományok és az újabb eredmények iránti érdeklődéséről, bizonyára egyetért velem, hogy nem akármilyen szinten követné korunk idegtudományának eredményeit, mely a zene agyra, az agy fejlődésére, kognitív és érzelmi folyamatokra gyakorolt hatását bizonyítják, s a legmodernebb képalkotó eljárások segítségével az emberi agyban lejátszódó folyamatokat közvetlenül is bemutatják. Mindezek csak őt igazolnák, aki már 1948-ban, Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián a következőket mondta:

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése” /Egy Magyar Hirlapban megjelent cikkből/

Mostanában, mikor a különböző idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel születettek száma mellett a meghosszabbodott várható élettartam következtében is ugrásszerűen megnőtt neurodegenerációs betegségekkel élők /csak az USA-ban gyakorlatilag minden percben eggyel több 60 év feletti embernél kezd kialakulni az AD!/ mellett ott van a tinédzserkorban jelentkező mentális betegségek megjelenése, elsősorban a depressziós betegek száma nő drámai sebességgel, mikor az idősebb korosztályból sokak nem tudnak megbirkózni a magánnyal, elszigeteltséggel, a nehéz élethelyzeteket kezelni képtelenek közül sokan különböző kábítószerekhez fordulnak, megbocsáthatatlan felelőtlen-ség nem élni a zene kínálta lehetőséggel. A zene kognitív képességeket segít kialakítani, magasabb szintre emelni, fenntartani, emberi kapcsolatokat, közösségeket épít és szépít, vigasztal es nevettet. Kodaly szavaival: A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” (Mire való a zenei önképzőkör, 1944)

A zene természetesen nem az az elviselhetetlen zaj, ami általában körülvesz bennünket, még ha egy zenész számára két összeütött fadarab is jelenthet zenei motívumot. A zene elidegeníthetetlen része a csend, amiből sajnos egyre kevesebbünknek jut elegendő. Az üzletek hangszóróiból szinte mindenütt árad a senki által nem kért, de állítólag üzleti érdek miatt ránk kényszerített zenei egyveleg, melynek átlagos színvonala alul-, hangereje felülmúlja az elviselhetőség határát. Ki törődik azzal, milyen hatása lehet a sok, jobb híján oda is elhurcolt csecsemő, kisgyerek zenei ízlésének fejlődésére, mikor ezeken a helyeken már a rosz levegő és légkondicionálás miatt sem tölthetnének órákat?

Azt sem tudom, mit szólna Kodály ahhoz, ha hallaná, milyen szükségtelenül nagy hangerőt alkalmaznak lehetőleg mindenütt, még színházi előadásoknál is, pedig hallhatóan még magát a zenét is torzítja. Nem tudom, mit szólna, de valamit biztosan tenne. Egyszer réges-régen születésnapi ajándékul egy heti második énekórát kért az iskoláknak. Megkapta. Talán ma is megkapná, mert rá hallgatnának. De ha ma nincs, aki kér helyettünk és értünk, talán nekünk kellene tenni valamit. Csendben.

“Az ember, ki legbelül zenétlen
S nem hat rá édes hangok egyezése,
Az kész az árulásra, taktikára,
Szelleme tompa, mint az éjszaka
S érzelme komor, mint Erberus:
Meg ne bízz benne. Hallgass a zenére.”

Shakespeare: A velencei kalmár

A konferencia programjából:

* "Pat Metheny is a legendary jazz guitarist who understands the power of music. He has received 3 gold albums and 20 Grammy Awards. In this dialogue, Mr. Metheny will discuss, with a panel of SfN members, the impact of music on the brain and on our emotions and memory, as well as the process of creativity in music, art, and science and the role of music in healing. DIALOGUES BETWEEN NEUROSCIENCE AND SOCIETY: Music and the Brain - Pat Metheny"