• data/galeria/KOKI-Fooldal/0000.jpg
  • data/galeria/KOKI-Fooldal/0007_light.jpg
  • data/galeria/KOKI-Fooldal/radiant_rainbow.jpg
  • data/galeria/KOKI-Fooldal/surrounded2.jpg

Hírek

A tanult félelem tanulmányozása A tanult félelem tanulmányozása

A tanult félelem tanulmányozása

Ahhoz, hogy valaki PhD fokozatot szerezhessen, több követelménynek is meg kell feleljen. Ezek egyike, hogy legalább egy cikkben első szerző legyen. Bruzsik Bborka ezt a feltételt a J. Neuroscience-ben elfogadott munkával elismerésre méltó szinten teljesítette.

Lovász László Abel-díjas! Lovász László Abel-díjas!

Lovász László Abel-díjas!

Akadémiánk volt elnöke számos kitüntetése után elnyerte a matematikusok legnagyobb díját, az Abel-díjat. A számára jól megérdemelt siker ugyanakkor biztatás is a jelen és jövő magyar matematikusainak - és tudósainak is.

Vadászok, ragadozók, áldozatok Vadászok, ragadozók, áldozatok

Vadászok, ragadozók, áldozatok

A "ragadozó" nyílt hozzáférésű folyóiratok veszélyéről írtunk már egy éve, azonban egy most megjelent cikk újabb problémára hívta fel a figyelmet. Erre pedig azoknak is figyelniük kell, akik nem közölnek ilyen újságokban.

 Miskolczi Christina rangos elismerése  Miskolczi Christina rangos elismerése

Miskolczi Christina rangos elismerése

Roska Tamás életműve előtti tisztelgés az OTDT által létrehozott Roska Tamás Tudományos Előadás intézménye. A 16 tudományterületi szekció Előadás nyertesei az idei OTDK-n tartják meg előadásukat. Az egyik előadó Miskolczi Christina lesz.

Nyílt hozzáférés (OA) Nyílt hozzáférés (OA)

Nyílt hozzáférés (OA)

Ez év januárjától életbe lépett egy új szabály, kötelező lett az állami vagy magán támogatásokból finanszírozott kutatások tudományos eredményeinek nyílt hozzáférésű közzététele. A téma hazai szakértője, Makara Gábor akadémikus válaszol.

Hírek az MTA honlapjáról

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban? Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.